Mindenki szeretné, ha a számítógépe gyors lenne. De sajnos kevesen vannak azok akik tudják, hogyan is érhetnék el, hogy gyorsabb legyen a Laptop, a PC. Ebben a cikkben egy kicsit közelebb viszlek a megoldáshoz. Leleplezem a PC gyorsítását körülvevő négy tévhitet.
Íme a 4 legelterjedtebb hiedelem, amiről sokan úgy gondolják, gyorsítja a gépet.
Első tévhit, a merevlemez töredezettségmentesítése javítja a gép teljesítményét.
Régen a töredezettségmentesítés (Defragmentálás) az egyik legfontosabb, dolog volt amivel a merevlemez hatékonyságát tudtad növelni.
De mielőtt előre szaladnánk nézzük meg mit is jelent ez a töredezettség. Amikor egy új merevlemezt használatba veszel az elején még minden nagyon szép és jó. Sorban kerülnek fel rá a programok, azok fájljai.
Azonban eljön az idő amikor valamilyen oknál fogva egy vagy több fájt, esetleg programot ami már több száz fájlból is állhat törölsz. Ilyenkor a fájl helye felszabadul, és a merevlemez elektronikája egy speciális táblázat segítségével ezt nyilván tartja. Ez az ún. partíciós tábla.
Amikor legközelebb újabb fájlok kerülnek a lemezre, akkor az elektronika elsőként ezeket az üres helyeket tölti fel adatokkal, ha pedig egy program fájljai nem férnek el az üres helyen, akkor a program egy része be kerül az üres helyre a további fájlok, pedig vagy egy másik üres helyre, vagy a lemezen található összes program, és fájl vége után írja fel az elektronika.
Ilyenkor beszélünk töredezett meghajtóról, hiszen az egyes programok fájljait össze vissza, az éppen felszabadult szabad helyekre másolja fel a rendszer. Ez lassítja a számítógépet, hiszen a merevlemezbe épített író/olvasó fejnek állandóan pozicionálnia kell magát, és össze kell szedegetnie egy ilyen töredezett program indításakor a különböző helyekről az adatokat.
Amikor pedig töredezettség mentesítést ( angol Windows esetén defragmentation ) végzünk, akkor ezek az össze vissza elhelyezett program töredékeket szépen sorba rendezi a töredezettség mentesítő program. Így az író/olvasó fejnek kevesebbet kell dolgoznia, nő a hatékonysága, és gyorsabb lesz a számítógép.
De akkor miért tévhit, hogy a töredezettségmentesítés javítja a PC teljesítményét.
A Windows Vistával kezdődően, majd tovább a Win 7, Win 8 és végül a Windows 10 is a merevlemezek töredezettség mentesítését automatikusan végzi. Mindegyik operációs rendszer egy előre meghatározott ütemezés szerint végzi a töredezettség mentesítést.
A Windows 7 esetében ez például havonta egyszer történik meg, ezen felül a Windows 7 rendszer olyan jól indexeli a meghajtóra kerülő adatokat, hogy sokszor még ez a havi egyszeri alkalom is felesleges. Egyszerűen nincs szükség a további manuálisan, és vagy más programmal végrehajtott töredezettség mentesítésre.
De akkor ez minimum ellentmondatásos, vagy nem?
Nem, amikor azt tanácsolom, hogy kapcsold ki az ütemezett töredezettségmentesítést, akkor általában olyan gyenge hardverrel szerelt gépekről beszélünk, aminek a működését még tovább lassítja, akadályozza, egy rossz időben indult automatikus töredezettség mentesítés. Ilyen gépeken, viszont, ha kikapcsoltad az ütemezett töredezettség mentesítést, akkor időközönként célszerű azt manuálisan elindítani.
Ha a géped egyébként megfelelő teljesítményű, akkor nincs szükség az ütemezett töredezettség mentesítés kikapcsolására, és ezzel együtt nincs szükség további manuális töredezettség mentesítésre.
Egyáltalán nem kell töredezettség mentesíteni a merevlemezt, ha…
Nem kell töredezettség mentesíteni a merevlemezt, ha az egy SSD (Solid State Drive) magyarul szilárdtest meghajtó. Ezt úgy is mondhatjuk, hogy egy nagyméretű pendrive, ami szabványos merevlemez csatlakozót tartalmaz, és a merevlemez helyére tudod beépíteni. Ám a merevlemezzel ellentétben nem használ semmilyen mozgó alkatrészt. A töredezettség mentesítés az SSD meghajtó élettartamát is rövidíti, miközben mérhető haszna nincs.
Összefoglalva: ha Windows Vista, Windows 7 vagy Windows 8, Windows 10 rendszert használsz és a géped is megfelelő teljesítményű – vagy ha a számítógépedben SSD meghajtó van – akkor a külön töredezettségmentesítésre egyszerűen nincs szükséged. Ezekben az esetekben tehát nem fogod észrevehető módon felgyorsítani a számítógéped.
Második tévhit, a számítógép gyorsításhoz és védelemhez szükséges egy víruskereső szoftver.
A vírusok lassítják a számítógép teljesítményét, például azzal, hogy nem ellenőrzött módon reprodukálják önmagukat. Ezzel túlterhelve a számítógép erőforrásait.
És a lassulás még a legenyhébb fokozat amit egy vírus elkövethet, hiszen gondolj bele, extrém esetben képes fájlokat törölni, akár az operációs rendszer működéséhez szükséges fájlokat is.
Így megbénítva az egész gépet. De hallottam már olyanról is, hogy az extrém túlterhelés matt valamelyik hardver hibásodott meg.
Ugyanakkor azt is érdemes tudni, hogy a víruskereső szoftverek némelyike sem sokkal jobb, mint maga a vírus a PC-teljesítmény szempontjából. Jó néhány víruskereső szoftver a különféle szűrők betöltésével, adatok beolvasásával, és egyéb háttér-folyamatokkal, amelyek idézőjelben „védik” a számítógépet, lassulásra kényszerítik a PC-t.
A Vírus Bulletin nemrég elvégzett összehasonlító vizsgálatának eredménye látható a fenti grafikonon. A vírusirtó programokat úgy osztályozta, hogy milyen százalékban ismerik fel a kártevőket, és mennyire lassítják a számítógépet. Az ábrán a függőleges tengelyen a gép lassítását láthatod százalékos arányban, míg a vízszintes tengely a felismerési arányt jelzi.
- A G DATA nagyjából 4,5 % lassítja a gépet és a kártevőket 97 %-ban felismeri.
- Az ESET NOD32 32 % lassít, és 94 % a felismerés.
- A Panda 40 %-os lassítás mellet 86 %-ban ismeri fel a kártevőket.
- Az AVG pedig majdnem 70 %-al lassít, és 95 % a felismerési aránya.
Az Avast nem fért a grafikonra, a 606 %-os lassítás értéke mellet azt gondolom teljesen mindegy milyen a felismerési aránya. Az értékek a Windows Defenderhez vannak viszonyítva, a tesztet a Vírus Bulletin Windows 8.1 Pro operációs rendszeren végezte.
Sajnos egyetlen víruskereső szoftverről sem mondható el, hogy 100% -kos hatékonyságú. A legjobb védelem a felelősség teljes számítógép használat, és böngészés.
Összefoglalónak, néhány tipp a PC használathoz, ha el szeretnéd kerülni a vírusokat.
- Ne kattints gyanús linkekre, sem levélben, sem az interneten.
- Gondold át kétszer is, mielőtt letöltenél egy fájlt – különösen ha az ingyenes
- Ha letöltötted, mindenképp az első dolgod legyen a fájl ellenőrzése
- Használj hirdetésblokkolót vagy utasítsd el a gyanús hirdetésekre való kattintást
- Stb.
Harmadik tévhit, a memória frissítése, bővítése mindig növeli a számítógép teljesítményét.
Amikor szóba kerül a PC felgyorsítása, akkor a szakértők legtöbbje valószínűleg a számítógép memória bővítését fogja javasolni.
- Vajon ez egy biztos módja, hogy felgyorsítsd, nagyobb teljesítményre sarkald a géped?
- Ez a megoldás automatikusan növeli bármely számítógép sebességét?
Sajnos ez is tévhit, mert nem minden esetben lesz észrevehető sebesség növekedés. Amikor egy lassú számítógépet szeretnél felgyorsítani, mindig meg kell nézni mi a legszűkebb keresztmetszet, melyik a leggyengébb láncszem, a rendszerben. El kell dönteni, hogy hardver vagy szoftver okozza a lassulást.
Egy példán bemutatva, lehetséges, hogy neked 8 GB RAM több mint elegendő szinte bármilyen feladathoz, viszont ha a processzorod csak 1 GHz-es, akkor akár meg is duplázhatod a RAM-ok mennyiségét 16 GB-ra.
Az 1GHz-es processzor továbbra is a lehetőségei határán fog dolgozni, hogy ellássa az alapvető feladatokat. Ebben az esetben tehát semmit nem ér a memória bővítés.
Ezért mielőtt a memória bővítésébe fognál nézd át alaposan, milyen hardver elemek találhatók az adott gépben. Általánosságban kimondható, hogy ha az elmúlt három évben vásároltál egy számítógépet, és abban kevesebb mint 4 GB memória található, akkor a memória bővítéssel érezhető különbséget fogsz tapasztalni. Mindezt persze egy normál általános feladatokra használt gépre kell érteni. Itt most nem a csúcs játék gépekről beszélek, hiszen ott már a 4-8 GB eredendően is kevés.
Ha viszont már van elegendő RAM ( Random Access Memory ) Magyarul véletlen elérésű memória a gépben, 4GB vagy a feletti mennyiség, akkor nézd meg melyik hardver elem lehet a leggyengébb láncszem, és memória vásárlás helyett inkább annak a cseréjét szorgalmazd.
A memória bővítés meghatározására, a másik jól használható módszer, hogy megnyitod a Windows Feladatkezelőjét, ( angol Windows esetén a Windows Task Manager ) legegyszerűbben a Ctrl+Alt+Delete gombok egyszerre történő lenyomásával. És a megjelenő menüpontok közül kiválasztod a Feladatkezelőt.
Ezután megnézed, hogy az átlagos használat mellett, azokat a programokat elindítva amelyeket rendszeresen használsz, mekkora a memória fogyasztás. Ha a folyamatok oldalon nem látható a teljes memória használat értéke, akkor válaszd ki a Teljesítmény lapot. Ha a számítógép az általánosan használt programok betöltése és használata mellet kevesebb, a RAM használat mint 50%, akkor a bővítés nem fogja biztosítani a várt teljesítmény-növekedést.
Negyedik tévhit, a számítógép hardvere, lassabb lesz az idő múlásával.
Ennek a mítosznak az elterjedése egyetlen okra vezethető vissza,mégis sokan hisznek benne. Mielőtt leírnám az okot, had kérdezem meg, hányszor vásároltál csak azért új számítógépet, mert a korábbi géped az idő múlásával egyre lassabb és lassabb lett.
A számítógépek bár az idő múlásával egyre lassulnak, ennek nagyon kevés köze van a benne található hardverhez. A lassulásért sokkal inkább felelősek a használt szoftverek és az operációs rendszer.
A Windowsról már a Microsoft is elismerte, hogy az idő előrehaladtával bizony képes lelassulni.
Amikor a számítógépet használod, rendszerint telepítesz új programokat, idővel egyre többet és többet. Új fájlok is keletkeznek, vagy épp hozod létre ezeket, dokumentumok, képek stb… formájában.
Kezdetben amikor még gyors a gép, és hatalmas a hely a merevlemezen, mindenki hajlamos megfeledkezni, arról, hogy törölje a már nem használt programokat és fájlokat. Ezzel aztán szép lassan megkezdődik a lassulás folyamata, egyre több ikon lesz az asztalon, az indító pultban, és egyre kevesebb hely a merevlemezen.
A hardver még mindig ugyan olyan erős, mint amikor a számítógéped megvásároltad. Ám a rajta lévő szoftverek lassan de biztosan elkezdik vissza fogni, lassítani. A probléma megoldásának egyik legmegfelelőbb módja ha a legfontosabb adatokról biztonsági mentést készítesz, majd újratelepíted a Windowst.
Nézzük, hogyan tudod felgyorsítani a lassú számítógéped.
Az újra telepítés ugyan a legeredményesebb, de egyben legidőrablóbb dolog, és nem is mindig ez a jó megoldás. Magam például 3 évig használtam újratelepítés nélkül egy Windows 7 rendszert, és a jelenlegi Windows 10 rendszerem is már közel egy éve üzemel hibátlanul. Tehát téves dolog azt hinni, hogy 2-3 havonta újra húzom az operációs rendszert és minden csodás lesz.
E helyett inkább optimalizáld a számítógép indítási terhelését, erről olvashatsz az előző cikkemben is. Így csökkentheted a Windows betöltés idejét
A teljesítmény javításának másik módja az, hogy új hardverekkel bővíted a géped. Például ha ahogy azt fentebb is írtam, 50% feletti a memória használat, akkor fektess be némi memória bővítésbe. Lecserélheted a merevlemezed egy gyors SSD meghajtóra, beszerezhetsz egy komolyabb teljesítményű videokártyát, de akár a processzort is nagydobra cserélheted.
Ha a hardver oldalról nem szeretnéd bővíteni a gépet, optimalizálj szoftver oldalról.
Azért valamennyire igaz az, hogy a hardvertől lassulhat a gép, ugyanis például egy HDD 10 év után nem biztos, hogy olyan teljesítményt fog produkálni, mint újkorában. Az írás-olvasás sebessége ennyi idő után simán csökkenhet.
Illetve véleményen szerint az HDD lecserélése SSD-re kissé „öngyilkosság”, ha nem hagyunk mellette egy HDD-t sem. Ha egy SSD tönkremegy, arról adatot több, mint valószínű, hogy nem kapunk többé vissza, míg a HDD-nél ez azért nem így van. Ha pedig valaki sok adatot szeretne tárolni (akkor már az SSD csak önmagában eleve ki van zárva) és mondjuk sokat töltöget, torrentezik (ez hosszú távon eleve őrli az SSD-t), fájlokat másolgat, ráadásként néhány áramkimaradás is jön, akkor az SSD előbb megadhatja magát, mint egy jó minőségű HDD és utóbbi esetében ráadásul még a tárhely is sokkal több kevesebb pénzért, és strapabíróbb is. Igaz nem olyan gyors, de kétlem, hogy otthoni átlag felhasználásra bármit számítana az, hogy az op. rendszer mondjuk 50 mp helyett 10 mp alatt bootol be és a programok is 1-2 másodperc alatt nyílnak meg az átlagos kb 4-5 helyett. És azért a pénzért, amiért sokan SSD vesznek, abból egy sokkal kitartóbb, jóval több tárhellyel rendelkező HDD-t lehet kapni, aminek már a sebességére sem lehet panasz, pláne ha valaki normálisan karbantartja, amik le is lettek írva a cikkben.